II. Értékelési szempontok
A gazdálkodás környezeti és társadalmi hatásait, szerepvállalását jelző kitételek, amelyek további információkkal szolgálnak a termelőről és a termékekről. Minden esetben a gazdálkodás típusa szerint – zöldségkertészet, gyümölcsültetvény, szántóföldi gazdálkodás, tej-, ill. húshasznú állattartás – igazítjuk az értékelési szempontokat.
- Termelési volumen és üzemméret – Mind környezeti, mind társadalmi okokból előnyben részesítjük a családi gazdálkodásokat, a háztáji vagy kistermelői üzemméretet, a kis táblaméretet és a mozaikos gazdálkodási szerkezetet.
- Őshonos és tájfajták használata – Fajtadiverzitás, a termesztett vagy tenyészett fajták sokfélesége jellemző a természetkímélő, alkalmazkodó mezőgazdálkodásra. Számunkra azért is jelentős, mert hozzájárul a változatos termékpaletta kialakításához.
- Táji adottságokkal harmonizáló, a tájra jellemző hagyományos gazdálkodás – Az adott terület gazdálkodási hagyományaira, a táj adottságaira és az elérhető környezeti erőforrásokra építő gazdálkodókat keresünk. Ezek megőrzik az agár-élőhelyek természetességét növelő tájelemeket: őshonos facsoportokat, fasorokat, sövényeket, mezsgyéket, vízállásokat, a változatos domborzati viszonyokat.
- Természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazása a gazdálkodásban – Az általunk is figyelt előírások egy része kötelező (kölcsönös megfeleltetés, Natura 2000, védett területek) más részét a gazdálkodó önkéntesen vállalja (AKG, nem termelő beruházások, bio minősítés, permakultúra, biodinamikus gazdálkodás). Mindennek megfelelően történik a gazdálkodásban a vegyszerezés, tápanyag-utánpótlás és takarmányozás, gépesítettség, keletkező hulladék kezelése. Ide tartoznak a talaj- és vízgazdálkodás, illetve további természetvédelmi célú önkéntes vállalások és fejlesztések.
- Foglalkoztatás és munkahelyteremtés – Legfontosabb társadalmi szempontként az önfoglalkoztatást is magába értve az élőmunka arányára és a gazdálkodásban betöltött jelentőségére mutat. A vidék megtartóerejének és megélhetés nyújtására való képességének fejlesztése elemi célunk.
- Társadalmi aktivitás és szövetkezési hajlandóság – A termelő illetve a gazdaság nyitottsága a közösségformáló tevékenységekre, oktatásban és tapasztalatátadásban való részvételben (gyakornokok fogadása, nyílt napok, referenciaként való bemutatás) sokat nyom a latba. A más termelőkkel és nem termelőkkel való együttműködés hajlandósága egyaránt feltétel.
- Innováció és újító kedv – Ide értjük a gazdálkodó ötletességét, kísérletező kedvét és kezdeményezőkészségét illetve további előrevivő magatartásmintákat és hozzáállást.